Környezettudatos növénytermelés (2.)

A környezettudatos szántóföldi növénytermelés egyes termesztési eljárásairól, agrokemikáliákról (2.)

A magas műtrágyaárak arra késztetik a termelőket, hogy a szántóföldi növénytermesztésben minden olyan agrotechnikai eljárást felhasználjanak, amellyel a műtrágyázás költségei csökkenthetők. Ilyen eljárás a vetésváltás, a tápanyagot jobban hasznosító fajták termesztése, a mikrobiális trágyák használata, a műtrágyák nélküli vagy csökkentett adagú tápanyaggal történő termelés.

A növénytáplálással foglalkozó szakemberek egy része a teljes adagú tápanyag-utánpótlást tekinti elfogadhatónak, míg mások szerint a hagyományos műtrágyákkal történő növénytáplálás ideje napjainkra lejárt. A két egymással kibékíthetetlennek tűnő növénytáplálási filozófia „legkisebb közös többszöröse” az, hogy a növények optimális fejlődésének alapfeltétele azok harmonikus tápláltsági állapota.

A harmonikus tápláltsági állapot a termesztett fajta egyedfejlődésének szakaszaihoz igazodó, a változó környezeti és agrotechnikai körülményeket figyelembe vevő optimális ásványi anyag ellátás. A harmonikus növénytáplálás a makroelemtrágyázáson túl magában foglalja a mezo-, és mikroelem-trágyázást, illetve az olyan beavatkozásokat, amelyek kedvező irányba módosítják a talaj mikroflórájának faji összetételét és mennyiségét. Ilyen eljárás a mikrobiális trágyák és a könnyen hasznosítható szénforrások alkalmazása a növénytáplálási technológiákban.

A baktériumtrágyák és a könnyen hasznosítható szénforrások által aktivizált talajmikrobák légköri nitrogént kötnek meg, elősegítik a kötött foszfor és kálium felvételét, javítják a talaj szerkezetét, levegőés vízgazdálkodását. A könnyen hasznosítható szénforrást szolgáltató talajkondícionáló készítmények tipikus képviselője az Amalgerol Premium, míg az anaerob és fakultatív aerob mikrobákat tartalmazó mikrobiális trágyák reprezentánsa a Microbion C.

A mikrobák felszaporodása és a tápanyagok feltáródása időigényes folyamat, ezért nagyon gyakran a növények kezdeti fejlődésének időszakában nem áll a növények rendelkezésére kellő mennyiségű, könnyen felvehető tápelem. A növénytáplálás e kritikus szakaszában jelentenek megoldást a mikrogranulált startertrágyák.

A startertrágyák a vetéssel egy menetben – a csírakárosodás legkisebb veszélye nélkül(!) – az elvetett maghoz szórható, és ezzel a növény számára a csírázáskor legszükségesebb tápelemek biztosíthatók. Kukorica, cirok, cukorrépa, rizs, kultúrákban a Radistart® Cink, míg kalászosok, napraforgó, pillangósok, zöldségfélék esetében a Radistart® Komplex készítmény javasolható startertrágyaként.

A soktörzses baktérium-trágyák, vagy a gyorsan lebontható szénforrást tartalmazó készítmények és a mikrogranulált startertrágyák együttes alkalmazásával megteremthető a növények harmonikus ásványos táplálásának szakmailag megalapozott, költségtakarékos lehetősége, aminek eredményeként, a terméscsökkenés veszélye nélkül, a PK-val közepesen ellátott talajokon a PK-alaptrágya adagja csökkenthető, vagy esetenként elhagyható.

A trágyázási tervek összeállításánál a ként mint negyedik makroelemet kell számba venni, és ugyanúgy alaptrágyának kell tekinteni, mint a nitrogént, a foszfort vagy a káliumot. A termesztési céltól és a talajadottságtól függően a kéntrágyákat talajtrágyaként vagy levéltrágyaként juttathatjuk ki. A kalászosok és a repce kénnel történő fejtrágyázására az Azoszul, a kén és bórigényes növények levéltrágyázására az Azoszul® Bór, míg talajtrágyázásra és levéltrágyázásra a magnéziumtartalmú Szulfur Plusz készítményeket használhatjuk.

A termelés biztonságát fokozzák az olyan speciális összetételű levéltrágyák, amelyek a növények immunrendszerét – a gombás fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet biztosító belső védelmi rendszert – aktiválják. Ilyen speciális oldattrágyák a Plantafosz® termékcsalád tagjai, amelyek a növények betegségekkel szembeni „védőoltásának” tekinthetők.

A környezettudatos növénytermesztési technológiákban a növények alaptrágyázása a hagyományos műtrágyák, a mikrogranulált startertrágyák, a szerves anyag hordozót tartalmazó mikrobiológiai készítmények és a kéntrágyák közötti kölcsönhatások optimalizálásával történik. Annak eldöntésénél, hogy a felvázolt környezettudatos trágyázási technológiák alkalmazhatók- e az adott területen, az alábbi talajjellemzőket kell figyelembe venni:

Starterek és mikrobális trágyáknál (talajadottság):

• humusztartalom > 1 %
  • a talaj AL-oldható P₂O₅ és K₂O ellátottsága közepes vagy annál jobb,
  • a talajok fizikai félesége homokos-vályog, vályog, agyagos-vályog és agyag.

Kéntrágyázásnál (talajadottság):

• A kéntrágyázás módja a talaj pH-tól függően lehet:
  • talaj pH > 5,6 alaptrágyázás
  • talaj pH < 5,6 fejtrágyázás vagy levéltrágyázás

Trágyaadagok meghatározása:

A környezettudatos termesztési technológiákban a trágyaadagok meghatározásánál a MÉM NAK 1979: Műtrágyázási irányelvek és a műtrágyázás üzemi számítási módszere (szerk.: Buzás I. – Fekete A.) kiadvány adatai alapján számított, egy adott termésszinthez szükséges műtrágya mennyisége a következők szerint módosul:

N-trágyázás:

A hektáronkénti N hatóanyag mennyisége 40-50 kg/ha adaggal csökkenthető.

PK-alaptrágyázás extenzív gazdálkodás esetén:

• PK-val gyengén ellátott talajokon rendszeres féladagú PK-alaptrágyázás,
• PK-val közepesen ellátott talajokon 3 évenként szüneteltethető a PK-alaptrágyázás, a közbenső években féladagú PK-alaptrágyázás,
• PK-val jól, igen jól ellátott talajokon két év kihagyás után 3 évenként féladagú PK-alaptrágyázás javasolt.

PK-alaptrágyázás intenzív gazdálkodás esetén:

• PK-val közepesen ellátott talajokon rendszeres féladagú PK-alaptrágyázás,
• PK-val jól, igen jól ellátott talajokon 3 évenként szüneteltethető a PK-alaptrágyás, a közbenső években féladagú PK-alaptrágyázás javasolható.

Az elmúlt két év üzemi tapasztalatai és a 2006-2008. évek kísérleti adatai igazolták, hogy a fentiekben vázolt környezettudatos növénytermesztési technológia alkalmazása esetén a hektáronkénti műtrágyázási költség mintegy 20-30 %-kal mérsékelhető. Ugyanakkor a műtrágyázási költségek csökkenése nem járt a hektáronkénti termésmennyiség visszaesésével, sőt például a kukorica esetében a hektáronkénti termés 0,3-0,7 tonnával növekedett.

Tapasztalataink alapján, összefoglalva megállapítható:

1. A növények harmonikus táplálása – kéntrágyázás, mikrogranulált startertrágyák, speciális levéltrágyák, mikrobiológiai talajjavítók alkalmazása – legalább olyan fontos a termésmennyiség kialakulása szempontjából, mint a felhasznált műtrágya mennyisége.
2. A termesztett növények harmonikus tápláltsági állapotának biztosításával, a PK-val közepesen, vagy közepesnél jobban ellátott talajokon, még a műtrágyaadagok mérséklése esetén sem nem kell tartani a hektáronkénti termés mennyiségének csökkenésétől.