A negyedik makroelem
Kén-S Cink + Bór
Nitrogén-műtrágya oldat kénnel, cinkkel és bórral dúsítva
EK műtrágya
Engedély szám: EK 2003/2003, FVM 49/2003
| Összes nitrogén (N) | 19,0 m/v % |
| Kén (S) | 10,0 m/v % |
| Kéntrioxid (SO3) | 25 m/v % |
| Bór (B) etanolamin komplex | 1,9 m/v % |
| Cink (Zn) kelátja | 3,2 m/v % |
| Kelátképző | EDTA |
Jellemzők
A Kén-S CINK + BÓR olyan nitrogén alapú szuszpenziós levéltrágya ami kénigényes és bórigényes növények, így a répafélék, keresztesvirágúak (repce, mustár), napraforgó, burgonyafélék, csemegekukorica, zöldségfélék, illetve a kén és cinkigényes növények, így a burgonya, a paradicsom, a hagyma, a cukorrépa és a lucerna, továbbá a cink és bórigényes fásszárú növények az almatermésűek, a csonthéjasok, a szőlő, stb. egyedi összetételű levéltrágyája.
Kénhiányra száraz, aszályos időjárás esetén az ország egész területén talajtípustól függetlenül, míg bórhiányra hasonló időjárási körülmények esetén magas pH értékű laza szerkezetű talajokon kell számítani.
Hatással van a növények kén és bórellátottságára az öntözés is. Míg az intenzív öntözés a szulfát-kimosódás által kénhiányt, addig a bór esetében bórtúltengést okozhat, ha a víz bórtartalma nagyobb mint 0,5 ppm. Az olyan öntözővíz pedig aminek bórtartalma nagyobb mint 2 ppm nem alkalmas öntözésre. A hazai talajok bórtartalma 20-200 ppm között változik, ebből a felvehető bór 1-5 ppm.
Cinkhiánnyal számolhatunk, ha a talaj felvehető cinktartalma kisebb mint 1,4 ppm. Cinkhiány általában a homok-, homokos vályog fizikai féleségű karbonátos és magas szervesanyag tartalmú talajokon jelentkezik, amit erősít a talajok jó foszforellátottsága. A cinkhiányos területek nagysága meghaladja a megművelt terület 50 %-át. Különösen nagy a cinkhiányos területek aránya az ország legjobb termőtalajú adottságokkal rendelkező Békés, Fejér és Tolna megyékben.
Számbavéve a bór és a cink élettani hatását megállapítható, hogy ez a két mikroelem bír legnagyobb befolyással a növények élettani folyamataira. Hatással vannak a fehérjeszintézisre, az energetikai folyamatokra, a szénhidrát, a vitamin és a hormon szintézisre.
Növelik a növények hidegtűrését, betegségekkel szembeni rezisztenciájukat, befolyásolják a növények vízforgalmát. Jobb a virágok megtermékenyülése, a gyümölcskötődés, a magképződés. A kén és a cink együttes hatásaként csökken a szabad N-formák aránya a növényekben, amelyek élelmezésegészségügyi szempontból károsak lehetnek a fogyasztóra.
| Növény | Dózis (l/ha) | Felhasználási idő és mód |
| Napraforgó, kukorica, répafélék, cirok | 3-5 | 6-8 leveles kortól 1-2 alkalommal kipermetezve. |
| Őszi káposztarepce | 3-5 | 4-8 leveles korban ősszel vagy kora tavasszal kipermetezve. |
| Csemegekukorica | 3-5 | 4-8 leveles kortól címerhányásig 2 alkalommal kipermetezve. |
| Burgonya, paprika, paradicsom, padlizsán, uborka | 2-3 | Palántázást követő két hét múlva, ill. kelést követően 2 alkalommal kipermetezve. |
| Bab, borsó, szója | 2-3 | 4-6 leveles kor és virágzás kezdete között egy alkalommal kipermetezve. |
| Hagyma, zeller | 2-3 | 3-4 leveles kortól 1-2 alkalommal kipermetezve. |
| Gyökérzöldségek | 2-3 | 5-10 mm-es gyökérnyaki átmérőtől 2 alkalommal kipermetezve. |
| Káposztafélék, karfiol | 2-3 | Palántázást követően két hét múlva 1-2 alkalommal kipermetezve. |
| Almatermésűek | 2-3 | Egérfüles – pirosbimbós állapot között 2 alkalommal kipermetezve. |
| Csonthéjasok | 2-3 | Sziromhullás kezdetétől 2 alkalommal 2 hetes időszakban kipermetezve. |
| Lucerna, herefélék | 3-5 | Kaszálást követően 8-10 cm-es hajtásnál kipermetezve. |
Eltarthatóság
Eredeti csomagolásban száraz, hűvös, jól szellőző, fagymentes, napsütéstől védett helyen, sugárzó hőtől távol 2 évig eltartható.
Kiszerelés
20 liter