Magyarország szántóföldi növénytermesztése erősen gabonacentrikus, ami napjainkban inkább hátrányt mintsem előnyt jelent a gazdálkodók számára. A hektáronkénti hozamok általában 20-25%-al alacsonyabbak mint az Uniós átlag, egyes uniós államokban a termésátlag pedig másfélszer nagyobb mint hazánkban. A különbségek többek között az agrotechnika színvonalától és a gazdálkodók egy részének nem kielégítő szakmai felkészültségéből adódnak. Alapállításként vehetjük, hogy a búza termesztéstechnológiáját és a termesztéstechnológia eredményét a termőhelyi adottságok (talaj, éghajlat), a fajta illetve a fajta speciális agrotechnikai igényei határozzák meg.

A hazai gabonatermesztés jövőjével kapcsolatos elképzelések, fejlesztési koncepciók mindegyike a termőhely × időjárás × fajta kapcsolatot tekinti kiindulási alapnak. Ezt figyelembe véve dolgoztuk fel 1978-79-es években az őszi búza szervesanyag termelésével és tápanyag forgalmával kapcsolatos mérési adatokat. A vizsgálatokat a MÉM-NAK szervezésében 6 megyei növényvédő állomáson (Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna, Vas megye), megyénként 4-4 mezőgazdasági nagyüzemben végezték. A vizsgálatok eredményeit 1983-ban a MÉM-NAK kiadvány formájában megjelentette.

30 évvel később 2009-ben a Plantaco Kft. az ország 24 magán és társas gazdaságánál nagyparcellás technológia és termékfejlesztési vizsgálatokat végzett, ahol a parcellák nagysága 2×10 hektár volt. Ezek a vizsgálatok lefedték az agész országot (Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék), majd 2010-ben kisebb számban (Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád megyék) a vizsgálatokat megismételtük.

A vizsgálatba bevont fajták 1978-79-ben a Bezosztaja 1, Auróra, Kafkáz, MV 4, MV 8, GK Szeged, Baranjka, Száva, Libellula, Novosadska Rana 1 és 2, Jubileinaja 50, GK Csongor, Super Zlatna voltak. 2009-ben és 2010-ben a GK Csillag, GK Buzogány, GK István, GK Petúr, GK Élet, MV Suba, MV Toborzó, MV Verbunkos, Walcer, Mulan, Alekris, Kontraszt voltak.

A vizsgálat célja hazánk növénytermesztésében legnagyobb problémát jelentő időjárási tényezőnek, az aszály hatásának a figyelemmel kísérése volt. Hazánkban az éves átlagos csapadékmennyiség meghaladja az 500 mm-t, ami az őszi búza fajlagos vízigényét figyelembe véve (400 kg víz/ 1 kg szárazanyag) 12,5 tonna hektáronkénti szemtermés előállításához elegendő. Üzemi körülmények között (30 ha) 2009-ben Hajdúdorogon 9,64 tonna szemtermést takarítottak be hektáronként, ami már eléggé közel áll az alőző elméleti értékhez, de mértünk 2,71 tonnás hektáronkénti termést is 2010-ben ugyanebben a régióban. Azok a tényezők, amelyek az aszályos időszakban érvényesítik hatásukat, az alábbiak:

-          a csapadék hiánya, valamint egyenetlen eloszlása,

-          a különféle talajok különböző vízgazdálkodási tulajdonságai és adottságai,

-          az okszerűtlen a talajok és a növény víz és tápanyag gazdálkodási szükségleteinek és követelményeinek nem megfelelő művelési és trágyázási rendszerek,

-          a növények vízgazdálkodásához nem alkalmazkodó agrotechnikai eljátások (Kreybig 1952).

Az átmeneti vízhiány hatása a növények különböző fejlődési fázisaiban, különböző mértékben befolyásolja a termés mennyiségét. Az őszi búza vízellátottságának kritikus szakaszai a bokrosodás időszaka, a generatív szervek kialakulásának időszaka és a virágzás-megtermékenyülés időszaka. A vízhiány élettani hatását az 1. ábra szemléltei (Perasovits és mtsi 1969).

Az évjárat hatás vizsgálata

Az őszi búza termésmennyiségét extenzív termesztéstechnológia esetén az időjárás 20%-al, intenzív termesztéstechnológia esetén pedig 15%-al határozza meg (Pepó 2006.; Cit.Landonin 1999.). Hazánkban a belső fényenergia mintegy 50 tonna szervesanyag megtermelését biztosítja hektáronként, azonban a vízellátottsági problémák miatt mindössze 10-15 tonna realizálódik ebből az elméleti értékből. A többi növényhez hasonlóan az őszi búza terméseredménye is nagymértékben függ a lehullott csapadék mennyiségétől és eloszlásától.

Az őszi búza vízellátottsági határértékei

(Debreczeni B.né 2009)

A szeszélyes időjárás, a nagy hőmérséklet változások és az egyenlőtlen csapadék elolszlás, nagymértékben befolyásolja az őszi búza szárazanyag termelését, ami komoly gazdasági károkban jelentkezhet. Varga-Haszonics és mtsi. (2000-2004) megállapították, hogy növényeink, így az őszi búza is az átlagos időjárási viszonyokhoz alkalmazkodtak és a szélsőséges időjárás változások komoly negatív következményekkel hatnak a növények termésére.

Az évjárat hatása az őszi búza szárazanyag termelésének mennyiségi mutatóira

Elemezve a mérési adatokat megállapítható, hogy az aszályosabb 1979-es évben amikor a kritikus időszak csapadék mennyisége az ország területének jelentős részeén kisebb volt mint 40 mm, az őszi búza szervesanyag produktuma közel 1,5 tonnával, a szemtermés mennyisége pedig több mint 700 kg-al volt kevesebb mint 1978-ban. Az időjárás hatás kisebb mértékű volt a 2009 és 2010 es években, ami arra enged következetni, hogy a mai köztermesztésben lévő fajták stressztűrő képessége jobb, mint a 30 évvel korábbi fajtáké. Megfigyelhető továbbá az, hogy a kedvezőtlenebb időjárású években tágabb volt a szem-szalma arány, a teljes szárazanyag produktum kisebb mértékben csökkent mint a szemtermés mennyisége.

A szárazanyag produktum csökkenésével arányosan növekedett az őszi búza fajlagos nitrogén és kálium felhasználása, míg a foszfor esetében csökkenést mértünk. A két vizsgálati év fajlagos nitrogén és kálium felhasználása közötti különbség meghaladta a 10%-ot, míg a foszfor esetében ez a különbség kisebb volt mint 10%.

Az évjárat hatás az őszi búza fajlagos tápanyag felhasználására

A talajminőség hatásának vizsgálata

Magyarország legfontosabb feltételesen megújuló erőforrása a talaj. Az ésszerű talajhasználat egyik fontos feladata a termesztett növények talaj-ökológiai igényének minél teljesebb körű kielégítése (Várallyai és mtsi. 2009.). Magyarország talajainak növénytermesztési szempontok alapján történő minősítésénél, a kémhatást, a fizikai talajféleséget, a talajszerkezetet, a vízgazdálkodási tulajdonságot, a szervesanyag készletet és a mésztartalmat kell figyelembe venni. A talaj minősége extenzív termesztési körülmények között 40%-ban, intenzív termesztési viszonyok között pedig 10%-ban határozzák meg az őszi búza termését (Pepó 2006.; Cit.Landonin 1999.). Különböző talajtípusok hatását az őszi búza termésére a következő táblázat tartalmazza.

A talajtípus hatása őszi búza szárazanyag termelésének mennyiségi mutatóira

Elemezve a  táblázat adatait megállapítható, hogy az időjárási viszonyokoz hasonlóan az őszi búza termesztés szempontjából kedvezőtlenebb adottságú talajonon termesztett növények szem-szalma aránya tágabb, mint a csernozjom talajokon termesztetteké. Különösen fontos lenne ennek a jelenségnek a vizsgálata a réti talajok esetében, amelyek a csernozjomok után hazánk legnagyobb búzatermelő talajai. A szárazanyag tömeg mindössze 8%-al kisebb a réti talajoknál a csernozjomokon mért értéknél, addig a szemtermés mennyisége közel 20%-al marad el a csernozjom talajok termésétől.

A talajtípus hatása az őszi búza fajlagos tápanyag felhasználására

A csernozjom talajokon mért fajlagos tápanyag értékekhez viszonyítva a termés mennyiségével arányosan csökkent az őszi búza fajlagos NPK felhasználása az erdőtalajokon, míg réti talajoknál a csökkenő terméshez a foszfor és a kálium fajlagos felhasználásának növekedése társult. A homoktalajok esetében a termés mennyiségének csökkenése nagyobb mértékű volt mint a fajlagos NPK felhasználásé.

Az őszi búza terméskomponenseinek alakulása

A kedvezőtlen környezeti feltételeknek (talaj, csapadék), és az elégtelen tápanyagellátás a szem-szalma arányra gyakorolt hatását vizsgáltuk kisparcellás körülmények között csernozjom talajon (Debrecen-Látókép) GK Élet és GK Petur fajtákkal 2009-2010-ben. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.

Az időjárási tényezők hatása az őszi búza terméskialakító komponenseire

A mérési eredmények igazolták azt az üzemi körülmények között tett megfigyelésünket miszerint a kedvezőtlen környezeti feltételek nagyobb mértékben csökkentik a szemtermés mennyiségét, mint a telejes föld feletti rész szárazanyag produktumát. A kalászsúly átlagosan 35%-al, a kalászonként szemsúly 37%-al csökkent, aminek eredményeként a termés mennyisége 40%-al volt kisebb 2010-ben mint 2009-ben. A szárazanyag tömeg csökkenésének mértéke nem érte el a 30%-ot. Különbség volt megfigyelhető a fajták között is. A szem-szalma arány értékeit a következő táblázat mutatja be.

Az évjárat és a trágyázás hatása az ősz búza szem-szalma arányára

A vizsgált tényezők közül az évjárat hatás befolyásolta a fajták szem-szalma arányát. A kedvezőtlenebb időjárású 2010-es évben a szem-szalma arány átlagos értéke 1:1,6, ami összhangban van a “A talajtípus hatása az őszi búza fajlagos tápanyag felhasználására” táblázat mérési adataival. A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy kedvezőtlen környezeti körülmények nagyobb mértékben csökkentik a szemtermés mennyiségét, mint a teljes föld feletti rész szárazanyag tömegét. A talaj levegőtlenségének a szem szalma arányára gyakorolt kedvezőtlen hatását a lombkezelésekkel nem tudtuk befolyásolni. Hasonlóan az aszályos időjárás hatásához a talajok túlzott nedvességtartalma is kisebb mértékben csökkenti a teljes szárazanyag produktumot mint a termés. Feltételezhető, hogy a megtermelt asszimiláták, illetve a növény által felvett tápanyagok egy része is a vegetetív részekben marad. Elemezve a kalász és a szár tápelem koncentrációjának változását kifejező kalász/szár hányados értékét, megállapítható volt, hogy az időjárási viszonok eltérően hatnak a különböző tápelemek növényen belüli eloszlására.

A fajta szerkezetváltozása

Egy búzafajta kinemesítése a keresztezéstől az első aratásig körülbelül 10 év, a két vizsgálat között eltelt időszakban 3 generáció kinemesítésére való idő telt el. Összehasonlítva a vizsgálat kezdetén termesztett fajták szervesanyag termelését a napjaink fajtáiéval, megállapítható, hogy a hektáronkénti szárazanyag mennyiség átlagosan mintegy 800 kg-al növekedett. A hazai fajták esetében ez az érték több mint 1,5 t/ha volt, a külföldi fajtáknál nem érte el a 300 kg-ot.

Az őszi búza fajtacsoportok mennyiségi mutatóinak alakulása

A hazai búzanemesítés eredményességét jelzi az a tény, hogy míg 30 évvel ezelőtt a különbség a hazai és külföldi nemesítésű fajták átlagtermése között 692 kg/ha volt, addig napjainkra ez a különbség mindössze 260 kg/ha-ra mérséklődött. A különbség csökkenése elsőrban a nemesítés sikerének tudható be. Kisebb mértékű előrelépés történt az agrotechnikában, ezen belül is a növények tápanyagellátásában, aminek oka, hogy valójában napjainkban sem ismerjük a különböző kultúrnövények, így például az őszi búza – fenológiai fázisonként eltérő – tápanyagigényét, az egyes tápanyagok közötti élettani hatásokat, azok módosulását a tenyészidőszak folyamán.

Ennek a helyzetnek a tisztázásához szeretnénk hozzájárulni ezen összeállításunkkal, amelyet az 1978-80-ban végzett vizsgálataink alapján állítottunk össze.

A pihenő és díszkertek ápolásánál, illetve a házkerti zöldség-és gyümölcsfélék növényvédelmi munkáinál állandóan visszatérő kérdés, hogy hogyan védjük és tápláljuk növényeinket úgy, hogy lehetőleg minimális legyen környezetünk vegyszerszennyezettsége.

Ennek a feladatnak a részbeni megoldását teszi lehetővé a régi-új felismerés, miszerint a harmonikusan táplált növény ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint a rosszul táplált.

A növények optimális fejlődési feltételeit már a vetés, palántázás, ültetés időszakában biztosítani kell. A gyorsan kikelő, nagy gyökértömeget fejlesztő növényeket a fiatalkori kártevők és kórokozók kevésbé károsítják. A növények fiatalkori fejlődését a mikrogranulált startertrágyákkal tudjuk biztosítani.

Ilyen mikrogranulált startertrágya a RADISTART KOMPLEX, ami vízoldható foszfátot (40%), káliumot, nitrogént (5-6%), mikroelemeket és zeolitot tartalmaz. A készítmény szemcsemérete 0,5 – 1,5 mm, dózisa a felhasználási módtól függően változik. A RADISTART KOMPLEX -ből palántanevelő földkeverékekhez előállításánál 1m³-hez 0,6 – 1,0 kg szükséges. A földkeveréket cserepekben és balkonládákban nevelt virágok illetve cserepes és konténeres örökzöldek ültetésekor is felhasználhatjuk.

A parkok, pihenőkertek, sportpályák füvesítésénél a RADISTART KOMPLEX -et 15-25 g/m² dózisban kell a fűmaggal együtt kiszórni és sekélyen bedolgozni a a talajba. A beállott gyepre kora tavasszal márciusban és nyár végén (augusztus) szórjunk ki 10-20 g/m² mennyiségben RADISTART KOMPLEX -et, ami növeli a gyep szárazságtűrő képességét, illetve télállóságát. A mikrogranulált műtrágya használata azért is előnyösebb, mint a már megszokott nagyszemcsés műtrágyáké, mert a kertben játszó gyermekek és háziállatok a mikrogranulátumokat nem tudják felszedni.

A díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák és a szőlő jobb begyökeresedésére számíthatunk  telepítéskor, ha az ültető gödörbe 20-50 g RADISTART KOMPLEX -et teszünk, amit takarjunk be földdel, hogy a gyökérzet a granulátummal közvetlenül érintkezzen.

A virág és zöldségpalánták eredése biztonságosabb, ha ültetéskor 1-3 g/tő, vagy 5-10 g/fm adagban szórunk RADISTART KOMPLEX -et a palánták tövéhez. Itt is ügyeljünk arra, hogy a palánták gyökérzete közvetlenül ne érintkezzen a műtrágya szemcsékkel.

A növényeket a kertekben a betegségeket okozó gombák és baktériumok fertőzése ellen a növényvédő szerek helyett a növények védekező rendszerét stimuláló PLANTAFOSZ UNIVERSAL oldattrágyával permezezzük. A PLANTAFOSZ UNIVERSAL olyan speciális összetételű műtrágya oldat, ami megnöveli a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben. A készítményt még a tünetek megjelenése előtt kell kipermetezni, hogy a növények védekező rendszere kifejlődjön a betegségek fellépéséig.

A PLANTAFOSZ UNIVERSAL a humán egészségügyből vett példával élve, a növények influenza elleni védőoltása, amit a növény levélen vagy gyökéren keresztül is felvehet.

A terméket kijuttathatjuk a gyökérzónába injektálással, csepegtető öntözéssel vagy levélre permetezve (lombtrágyázás).

A lombhullató és örökzöld díszfák és díszcserjék kondíciójának javítására március és szeptember között 2-3 alkalommal juttassunk a gyökérzónába 15-20 ml PLANTAFOSZ UNIVERSAL -t. Gyümölcsfák esetében a kezeléseket rügypattanáskor és szüret után végezzük el. A fák törzsétől 40-50 cm távolságra 4-5, 40-50 cm mély lyukat kell fúrni, amibe beöntjük a 2-3 l -re higított 15-20 ml PLANTAFOSZ UNIVERSAL -t. A vegetációs időszakban a készítményt 0,2-0,3% töménységben használjuk és 2-3 hetente permetezzük a fákat, cserjéket, virágokat és zöldségféléket, illetve 4-5 nappal nyírást követően a gyepet. Fólia alatti zöldség termesztésnél a csepegtető öntözés (4-5 l/ha) és a levélpermetezés (0,2-0,3%) kombinálás javasolható, úgy, hogy a PLANTAFOSZ UNIVERSAL dózisa ne haladja meg a 15 l/ha összértéket.

Összefogalalva megállapítható, hogy az a felismerés, miszerint a növények harmonikus ásványi tápanyag ellátottságának eredményeként megnő a növények betegség ellenálló képessége, lehetővé teszi egy olyan alacsony környezeti toxicitású agrokemikáliák használatát a lakott területeken is, amelyek biztonságosabbak mint az ASZPIRIN.

A technológia alapkészítménye a RADISART KOMPLEX mikrogranulált startertrágya és a PLANTAFOSZ UNIVERSAL műtrágya oldat. A készítmények a PLANTACO Kft. saját fejlesztésű és gyártású termékei.