Az őszi búza növénytáplálása (I.)

A környezeti tényezők hatásának elemzése

Magyarország szántóföldi növénytermesztése erősen gabonacentrikus, ami napjainkban inkább hátrányt mintsem előnyt jelent a gazdálkodók számára. A hektáronkénti hozamok általában 20-25%-al alacsonyabbak mint az Uniós átlag, egyes uniós államokban a termésátlag pedig másfélszer nagyobb mint hazánkban. A különbségek többek között az agrotechnika színvonalától és a gazdálkodók egy részének nem kielégítő szakmai felkészültségéből adódnak. Alapállításként vehetjük, hogy a búza termesztéstechnológiáját és a termesztéstechnológia eredményét a termőhelyi adottságok (talaj, éghajlat), a fajta illetve a fajta speciális agrotechnikai igényei határozzák meg.

A hazai gabonatermesztés jövőjével kapcsolatos elképzelések, fejlesztési koncepciók mindegyike a termőhely × időjárás × fajta kapcsolatot tekinti kiindulási alapnak. Ezt figyelembe véve dolgoztuk fel 1978-79-es években az őszi búza szervesanyag termelésével és tápanyag forgalmával kapcsolatos mérési adatokat. A vizsgálatokat a MÉM-NAK szervezésében 6 megyei növényvédő állomáson (Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna, Vas megye), megyénként 4-4 mezőgazdasági nagyüzemben végezték. A vizsgálatok eredményeit 1983-ban a MÉM-NAK kiadvány formájában megjelentette.

30 évvel később 2009-ben a Plantaco Kft. az ország 24 magán és társas gazdaságánál nagyparcellás technológia és termékfejlesztési vizsgálatokat végzett, ahol a parcellák nagysága 2×10 hektár volt. Ezek a vizsgálatok lefedték az agész országot (Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék), majd 2010-ben kisebb számban (Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád megyék) a vizsgálatokat megismételtük.

A vizsgálatba bevont fajták 1978-79-ben a Bezosztaja 1, Auróra, Kafkáz, MV 4, MV 8, GK Szeged, Baranjka, Száva, Libellula, Novosadska Rana 1 és 2, Jubileinaja 50, GK Csongor, Super Zlatna voltak. 2009-ben és 2010-ben a GK Csillag, GK Buzogány, GK István, GK Petúr, GK Élet, MV Suba, MV Toborzó, MV Verbunkos, Walcer, Mulan, Alekris, Kontraszt voltak.

A vizsgálat célja hazánk növénytermesztésében legnagyobb problémát jelentő időjárási tényezőnek, az aszály hatásának a figyelemmel kísérése volt. Hazánkban az éves átlagos csapadékmennyiség meghaladja az 500 mm-t, ami az őszi búza fajlagos vízigényét figyelembe véve (400 kg víz/ 1 kg szárazanyag) 12,5 tonna hektáronkénti szemtermés előállításához elegendő. Üzemi körülmények között (30 ha) 2009-ben Hajdúdorogon 9,64 tonna szemtermést takarítottak be hektáronként, ami már eléggé közel áll az alőző elméleti értékhez, de mértünk 2,71 tonnás hektáronkénti termést is 2010-ben ugyanebben a régióban. Azok a tényezők, amelyek az aszályos időszakban érvényesítik hatásukat, az alábbiak:

• a csapadék hiánya, valamint egyenetlen eloszlása
• a különféle talajok különböző vízgazdálkodási tulajdonságai és adottságai
• az okszerűtlen a talajok és a növény víz és tápanyag gazdálkodási szükségleteinek és követelményeinek nem megfelelő művelési és trágyázási rendszerek
• a növények vízgazdálkodásához nem alkalmazkodó agrotechnikai eljárások (Kreybig 1952)

Az átmeneti vízhiány hatása a növények különböző fejlődési fázisaiban, különböző mértékben befolyásolja a termés mennyiségét. Az őszi búza vízellátottságának kritikus szakaszai a bokrosodás időszaka, a generatív szervek kialakulásának időszaka és a virágzás-megtermékenyülés időszaka. A vízhiány élettani hatását az 1. ábra szemléltei (Perasovits és mtsi 1969).

Az évjárat hatás vizsgálata

Az őszi búza termésmennyiségét extenzív termesztéstechnológia esetén az időjárás 20%-al, intenzív termesztéstechnológia esetén pedig 15%-al határozza meg (Pepó 2006.; Cit.Landonin 1999.). Hazánkban a belső fényenergia mintegy 50 tonna szervesanyag megtermelését biztosítja hektáronként, azonban a vízellátottsági problémák miatt mindössze 10-15 tonna realizálódik ebből az elméleti értékből. A többi növényhez hasonlóan az őszi búza terméseredménye is nagymértékben függ a lehullott csapadék mennyiségétől és eloszlásától.

A szeszélyes időjárás, a nagy hőmérséklet változások és az egyenlőtlen csapadék elolszlás, nagymértékben befolyásolja az őszi búza szárazanyag termelését, ami komoly gazdasági károkban jelentkezhet. Varga-Haszonics és mtsi. (2000-2004) megállapították, hogy növényeink, így az őszi búza is az átlagos időjárási viszonyokhoz alkalmazkodtak és a szélsőséges időjárás változások komoly negatív következményekkel hatnak a növények termésére.

Elemezve a mérési adatokat megállapítható, hogy az aszályosabb 1979-es évben amikor a kritikus időszak csapadék mennyisége az ország területének jelentős részeén kisebb volt mint 40 mm, az őszi búza szervesanyag produktuma közel 1,5 tonnával, a szemtermés mennyisége pedig több mint 700 kg-al volt kevesebb mint 1978-ban. Az időjárás hatás kisebb mértékű volt a 2009 és 2010 es években, ami arra enged következetni, hogy a mai köztermesztésben lévő fajták stressztűrő képessége jobb, mint a 30 évvel korábbi fajtáké. Megfigyelhető továbbá az, hogy a kedvezőtlenebb időjárású években tágabb volt a szem-szalma arány, a teljes szárazanyag produktum kisebb mértékben csökkent mint a szemtermés mennyisége.

A szárazanyag produktum csökkenésével arányosan növekedett az őszi búza fajlagos nitrogén és kálium felhasználása, míg a foszfor esetében csökkenést mértünk. A két vizsgálati év fajlagos nitrogén és kálium felhasználása közötti különbség meghaladta a 10%-ot, míg a foszfor esetében ez a különbség kisebb volt mint 10%.

A talajminőség hatásának vizsgálata

Magyarország legfontosabb feltételesen megújuló erőforrása a talaj. Az ésszerű talajhasználat egyik fontos feladata a termesztett növények talaj-ökológiai igényének minél teljesebb körű kielégítése (Várallyai és mtsi. 2009.). Magyarország talajainak növénytermesztési szempontok alapján történő minősítésénél, a kémhatást, a fizikai talajféleséget, a talajszerkezetet, a vízgazdálkodási tulajdonságot, a szervesanyag készletet és a mésztartalmat kell figyelembe venni. A talaj minősége extenzív termesztési körülmények között 40%-ban, intenzív termesztési viszonyok között pedig 10%-ban határozzák meg az őszi búza termését (Pepó 2006.; Cit.Landonin 1999.). Különböző talajtípusok hatását az őszi búza termésére a következő táblázat tartalmazza.

A talajtípus hatása őszi búza szárazanyag termelésének mennyiségi mutatóira

Elemezve a  táblázat adatait megállapítható, hogy az időjárási viszonyokoz hasonlóan az őszi búza termesztés szempontjából kedvezőtlenebb adottságú talajonon termesztett növények szem-szalma aránya tágabb, mint a csernozjom talajokon termesztetteké. Különösen fontos lenne ennek a jelenségnek a vizsgálata a réti talajok esetében, amelyek a csernozjomok után hazánk legnagyobb búzatermelő talajai. A szárazanyag tömeg mindössze 8%-al kisebb a réti talajoknál a csernozjomokon mért értéknél, addig a szemtermés mennyisége közel 20%-al marad el a csernozjom talajok termésétől.

A talajtípus hatása az őszi búza fajlagos tápanyag felhasználására

A csernozjom talajokon mért fajlagos tápanyag értékekhez viszonyítva a termés mennyiségével arányosan csökkent az őszi búza fajlagos NPK felhasználása az erdőtalajokon, míg réti talajoknál a csökkenő terméshez a foszfor és a kálium fajlagos felhasználásának növekedése társult. A homoktalajok esetében a termés mennyiségének csökkenése nagyobb mértékű volt mint a fajlagos NPK felhasználásé.

Az őszi búza terméskomponenseinek alakulása

A kedvezőtlen környezeti feltételeknek (talaj, csapadék), és az elégtelen tápanyagellátás a szem-szalma arányra gyakorolt hatását vizsgáltuk kisparcellás körülmények között csernozjom talajon (Debrecen-Látókép) GK Élet és GK Petur fajtákkal 2009-2010-ben. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.

Az időjárási tényezők hatása az őszi búza terméskialakító komponenseire

A mérési eredmények igazolták azt az üzemi körülmények között tett megfigyelésünket miszerint a kedvezőtlen környezeti feltételek nagyobb mértékben csökkentik a szemtermés mennyiségét, mint a telejes föld feletti rész szárazanyag produktumát. A kalászsúly átlagosan 35%-al, a kalászonként szemsúly 37%-al csökkent, aminek eredményeként a termés mennyisége 40%-al volt kisebb 2010-ben mint 2009-ben. A szárazanyag tömeg csökkenésének mértéke nem érte el a 30%-ot. Különbség volt megfigyelhető a fajták között is. A szem-szalma arány értékeit a következő táblázat mutatja be.

Az évjárat és a trágyázás hatása az ősz búza szem-szalma arányára

A vizsgált tényezők közül az évjárat hatás befolyásolta a fajták szem-szalma arányát. A kedvezőtlenebb időjárású 2010-es évben a szem-szalma arány átlagos értéke 1:1,6, ami összhangban van a “A talajtípus hatása az őszi búza fajlagos tápanyag felhasználására” táblázat mérési adataival. A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy kedvezőtlen környezeti körülmények nagyobb mértékben csökkentik a szemtermés mennyiségét, mint a teljes föld feletti rész szárazanyag tömegét. A talaj levegőtlenségének a szem szalma arányára gyakorolt kedvezőtlen hatását a lombkezelésekkel nem tudtuk befolyásolni. Hasonlóan az aszályos időjárás hatásához a talajok túlzott nedvességtartalma is kisebb mértékben csökkenti a teljes szárazanyag produktumot mint a termés. Feltételezhető, hogy a megtermelt asszimiláták, illetve a növény által felvett tápanyagok egy része is a vegetetív részekben marad. Elemezve a kalász és a szár tápelem koncentrációjának változását kifejező kalász/szár hányados értékét, megállapítható volt, hogy az időjárási viszonok eltérően hatnak a különböző tápelemek növényen belüli eloszlására.

A fajta szerkezetváltozása

Egy búzafajta kinemesítése a keresztezéstől az első aratásig körülbelül 10 év, a két vizsgálat között eltelt időszakban 3 generáció kinemesítésére való idő telt el. Összehasonlítva a vizsgálat kezdetén termesztett fajták szervesanyag termelését a napjaink fajtáiéval, megállapítható, hogy a hektáronkénti szárazanyag mennyiség átlagosan mintegy 800 kg-al növekedett. A hazai fajták esetében ez az érték több mint 1,5 t/ha volt, a külföldi fajtáknál nem érte el a 300 kg-ot.

Az őszi búza fajtacsoportok mennyiségi mutatóinak alakulása

A hazai búzanemesítés eredményességét jelzi az a tény, hogy míg 30 évvel ezelőtt a különbség a hazai és külföldi nemesítésű fajták átlagtermése között 692 kg/ha volt, addig napjainkra ez a különbség mindössze 260 kg/ha-ra mérséklődött. A különbség csökkenése elsőrban a nemesítés sikerének tudható be. Kisebb mértékű előrelépés történt az agrotechnikában, ezen belül is a növények tápanyagellátásában, aminek oka, hogy valójában napjainkban sem ismerjük a különböző kultúrnövények, így például az őszi búza – fenológiai fázisonként eltérő – tápanyagigényét, az egyes tápanyagok közötti élettani hatásokat, azok módosulását a tenyészidőszak folyamán.

Ennek a helyzetnek a tisztázásához szeretnénk hozzájárulni ezen összeállításunkkal, amelyet az 1978-80-ban végzett vizsgálataink alapján állítottunk össze.