Szántóföldi növények kéntrágyázása

A szántóföldi növények kéntrágyázása számokban

A kén mint növényi tápelem tényleges jelentőségét az elmúlt években ismerték fel a gazdálkodók, de a kutatók is csak az 1970–80-as évektől foglalkoznak behatóbban a kéntrágyázással. Hasonlóan az NPK makroelemekhez, a kéntrágya adagjának meghatározásánál is a növények fajlagos kénigényéből kell kiindulni, és az így számított értéket módosítjuk a különféle agrotechnikai beavatkozások hatásaival.

A szántóföldi növényekkel kapcsolatban elmondható, hogy a magas foszfortartalmú foszfortrágyák használata esetén szükséges a növények rendszeres kéntrágyázása, mivel azok (MAP, TPS) kéntartalma lényegesen kisebb a szuperfoszfátétól (100 kg szuperfoszfát 14 kg ként tartalmaz). Az első olyan készítmény, amely a ként elsődleges hatóanyagként tartalmazza, a SZULFUR PLUSZ szuszpenziós kéntrágya (56% S; 140% SO₃; 2,8% MgO). A SZULFUR PLUSZ talajtrágyaként és levéltrágyaként is használható a szántóföldi növények kéntrágyázására. A készítményt elsősorban kötött magasabb szervesanyag tartalmú, pH>5,8 kémhatású talajokon használhatjuk talajtrágyaként. A pH<5,8 kémhatású laza szerkezetű alacsony szervesanyag tartalmú talajokon levéltrágyaként vagy fejtrágyaként kell alkalmazni.

A Plantaco Kft. egyedi összetételű kéntrágyája a KÉN-S BÓR (N 19%; SO₃ 19%; B 2,5%). A készítmény a repce, a napraforgó és a cukorrépa – a kén- és bórigényes növények – új, egyedi összetételű levéltrágyája. Állománykezelés esetén a kéntrágyákat a PLANTAFOSZ® UNIVERSAL vagy a PLANTAFOSZ® RÉZ folyékony oldattrágyákkal javasoljuk kombinálni.

Ezek a kombinációk javítják a növények kondícióját, stressztűrő képességét fokozzák a gombás és baktériumos betegségekkel szembeni ellenálló képességét – peronoszpóra, fuzárium, puccinia, erysiphe, szeptória stb. –, javítják a termés minőségét, növelik annak mennyiségét. A növényvédő szerekkel létrejövő szinergia hatás következtében csökkenthető a növényvédő szerek dózisa.